Templom története

80 esztendővel ezelőtt merült föl először a templomunk építésének gondolata Ménfőn. A „ménfői csoda”, a Nagyboldogasszony templom 1924-ben azonban nem épült meg, a pénz elértéktelenedése miatt magtárat kényszerültek építeni templom helyett a ménfőiek, ez azonban 55 évvel ezelőtt már nem létezett.

1948 május 3-án, történt az első kapavágás. Lapátos körmenet vezette be, élén az elszántságot hirdető tábla, amit az idősek még sokszor idézgetnek: „Templomot akarunk!”

27 nappal később, 1948 május 30-án volt a templom alapkőletétele.

 Valaki felajánlott egy rossz istállót. Ki lehetett ez?
24 000 tégla és a faváz ebből az istállóból került ki.
1948 karácsonyán már az új templomban tartották az éjféli misét. Az eredeti oltárképet Erdődi Éva néni festette meg.

1949 augusztus 21-én szentelték fel az új oltárt és a freskót és a harangot. Ez később került ide. Ezt követi a folyamatos szépítgetések időszaka. 1949 őszére már a külső vakolást is megkapja a templom. Így ír erről az imént említett cikk:

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
A ménfői templom 2014-ben

 

A SZÍV újság 1949 szeptember 10-én megjelent cikke így ír erről: 
Az 1986-1987-es évek a templom életében további kiemelkedő esztendők. Ekkor történt a templom külső renoválása és belső festése, valamint a liturgikus tér átrendezése.  Szabó Béla esperes úr plébánossága idején.

1987-1994-ig, a plébános úr halála után Kántor Antal plébános úr idején továbbfolytatódik a templom ékesítése. Ekkor korszerűsítik először a világítást, kicserélik a vezetékeket a falban, elkészül a padfűtés, fölkerülnek a szobrok a falra. A 6 szobor közül kiemelkedően szép az a Szent Ferenc szobor, amelyet Gobbi Hildától kapott ajándékba Galgóczi Erzsébet és a Galgóczi család ajándékozta a Nagyboldogasszony templomnak. Ugyancsak értékes Szent József szobra, a XX. század elejéről. Festett fa. A többi szobrok: Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit alakjait ábrázolják. Erre az időre tehető a Mária szobor templomunkba kerülése is, ez a szobor egy Lengyelországba tett zarándoklatot idéz föl a ménfői hívek előtt.

1998-ban 50. születésnapját ünnepli a Nagyboldogasszony templom. Ekkor kerül sor a torony renoválására, a szentély új burkolására, és a lelki épülésére az Egyházközségnek. Megsokszorozódik a szentáldozók száma, rádiós szentmisék és az 50 éves jubileumi szentmise.

Hegyi György levele az 50 éves jubileumra:

˝A Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán szereztem diplomát 1946-ban.
Első munkahelyem a Győri Városi Tanács Építési Osztálya volt. Itt jutott tudomásomra, hogy a ménfői Plébánia pályázatot hirdet a templom tervezésére. Az Egyházmegye és a közösség tetszését az én tervem nyerte el.
Most sem, de a háború utáni években sem volt könnyű templomot építeni. Az ország városaiban még látszottak a háború nyomai, de a ménfői hívek erős akarattal láttak neki a templom építéséhez.
Emlékezetem szerint a szükséges anyagiak nagyrészét a falu lakói biztosították. Gazdagok és szegények –ki-ki tehetsége szerint – adakozott a közös ügyért. De nem csak pénzzel, hanem fizikai munkával is segítettek a hívek az építkezés ideje alatt. A munkából nemcsak a katolikusok,, hanem más vallásúak is kivették részüket.
Nagy dolog volt ez a kommunista rendszerben, amikor a vallásos emberekre hamar rányomták a „klerikális” jelzőt. Ez sok esetben meghurcolást, vagy esetleg a munkahely elvesztését is jelentette.
A templom építésekor a műszaki ellenőri feladatokat is én láttam el. Jó kapcsolat alakult ki az akkori plébános úrral, valamint Józsa egyházügyi képviselővel, Szabó Béla építési vállalkozóval, valamint Borsa Antallal, aki ez egyházi jellegű belső kialakítást és díszítést végezte.
A templom 1947-48-ban épült, 1949-ben szentelte fel Papp Kálmán Püspök Úr. A szentmisét követően a ménfőiek majálist rendeztek a Bezerédj kastély parkjában.

 Örülök, hogy ötven év elteltével ilyen szép ünnepség keretében emlékeznek meg a templom építéséről.”

 Győr, 1998. április 24.

                                                            Hegyi György

                                                           9024 Győr, Lahner Gy.út 7.

Ménfő, Mária Magdolna (Bezerédj)-kápolna

SZÉKELY IMRE
Az írás a Hitvallás 2011. évi (XII. évfolyam) 3. számban jelent meg.

A GYŐRI EGYHÁZMEGYE KINCSEIKéptalálat a következőre: „bezerédj kápolna”

Az 1934-ben Csanakfalu, Csanakhegy és Ménfő összevonásával létrehozott Ménfőcsanakot 1971- ben Győrhöz csatolták. Ménfő nevével minden magyar kisdiák találkozik a történelemórán, ahol megtudhatja, hogy az 1044-es ménfői csata döntötte el a Péter és Aba Sámuel királyaink közötti trónviszályt. Egy 1311-ben kelt okirat szőlőültetést engedélyez „Baráti Márton mester és fiai” részére, azzal a kikötéssel, hogy a tizedet a ménfői Szent Szűz tiszteletére épült egyház kapja meg. Temploma tehát már 700 évvel ezelőtt bizonyosan volt a falunak. A török időkben elnéptelenedett területet jeles családok adták-vették, mígnem az Esterházyaké lett. A tatai uradalmukhoz tartozó ménfői pusztát a XVII. század közepén a győri jezsuiták használták. Ők szorgalmazták, hogy Ménfőn (valószínűleg a régi romjain) ismét templom épüljön. Gróf Esterházy Ferenc jóvoltából 1678-ban el is készült Szent Mária Magdolna tiszteletére a ménfői kápolna. Az Esterházyak száz év múlva egy kastélyt is építettek a kápolna közelében. A XIX. században mindkét épület a Bezerédj család birtokába került, és a família több tagját a kápolna kriptájába temették el.* Napóleon katonái a kismegyeri csata előtt a kápolnába kötötték be a lovaikat. A francia sereg 1809. évi barbárságát azonban alulmúlta néhány XX. századi honfitársunk. Az új ménfői templom felépülte (1948) után a ritkán használt kápolnát ismeretlen tettesek többször feldúlták: törtekzúztak, a kriptában nyugvókat koporsóikból kiborították és a mozdítható értékeket ellopták. A hívek a szobrokat és az oltárképet a kántortanítói lakásba menekítették. Az időközben államosított épületből azonban a Mária Magdolnát ábrázoló oltárkép eltűnt (a festményt állítólag a bérlőként, majd később tulajdonosként ott lakó személy elégette).* A pusztulásnak indult kápolnát 1985-ben műemléki védelem alá helyezték, a meggyalázott halottakat újratemették. Ezután számtalan szervezet és magánszemély példaértékű összefogásával önzetlen munka kezdődött. Ennek eredményeként 1990-re kívül-belül megújult az egyhajós, sekrestyével bővített, félköríves apszissal záródó, homlokzati huszártoronnyal ékes épület. Visszakerült a négy faszobor, kazettás fafödém készült és a festékrétegek alól a Szentháromságot ábrázoló falkép került elő. Az egyházközség pedig – a teljes körű felújítás ellenértékeként – térítésmentes használatra átengedte a városnak az épületet, így abban alkalomszerűen kiállításokat, koncerteket és polgári esküvőket rendeznek (a megállapodás szerint 2011. június 30-ig).