Szent György nap

Hírharang beszámolója:

Április 27-én egy nagyon régi, 14 éve elkezdődött hagyományt folytattunk, ismét megrendeztük a Szent György napi ünnepséget a Közösségi Ház udvarán. Több mint ötvenen gyűltünk össze. Gábor atya felkérésére korábbi plébánosunk, István atya tartotta a szentmisét. Szentbeszédében a napiaktualitásokon túl felidézte bennünk a korabeli közös rendezvények, táborok hangulatát is, kapcsolódva Brenner János boldoggá avatásához. A szentmise után a faszénen sült húsok és kolbászok csillapították az étvágyunkat, és jó borok mellett beszélgethettünk egészen estig. A nap egyik fénypontja a kürtőskalács sütés volt, amit nem csak a gyermekek, de a felnőttek is nagyon élveztek. Köszönjük a sok-sok felajánlást: anyagiakat, szorgos kezeket, időt, jókedvet egyaránt! Sokak óhaját írhatjuk ide: Folytassuk ezeket a hagyományokat! Érdemes!

Győri Egyházmegye beszámolója:

Április 27-én, pénteken este a győr-ménfőcsanaki Nagyboldogasszony Plébánia közösségi házának udvarán Szent György tiszteletére gyűltek össze a hívek. A szabadtéri szentmisét Sándor Gábor plébános felkérésére Bognár István püspöki irodaigazgató mutatta be, aki örömmel látogatott el plébánosi szolgálatának első, ménfői állomáshelyére. A Szent György-napi ünnepséget közel tizenöt éve megszervezik a helyi egyházközségben, Balázs Tamás atya kezdeményezésére. Az idei esemény alkalmat adott arra is, hogy a résztvevők lélekben felkészüljenek Brenner János boldoggá avatására.

Három vértanú ünnepével kezdődött ez a hét: hétfőn Szent Adalbert püspökre, kedden György lovagra, szerdán pedig Márk evangélistára emlékeztünk – kezdte szentbeszédét Bognár István atya. Ez a három vértanú arra indít bennünket, hogy alaposabban megvizsgáljuk: mit jelent a keresztény vértanúság? A kérdés többek között azért is aktuális, mert május 1-jén Szombathelyen boldoggá avatják Brenner János rábakethelyi káplánt, aki mindössze két és fél évig végezhetett lelkipásztori szolgálatot. De ebben a rövid időben minden tőle telhetőt megtett a rábízottakért. Minden nehézség ellenére az igazi keresztény optimizmust sugározta. Vezeték- és keresztneve egyaránt utal személyiségére, hivatására. A német „Brenner” kifejezés égőt, lángolót jelent. Valóban ilyen egyéniség volt ő: be tudta fogadni szívébe a Szentlélek tüzét, és ezt a tüzes lelkületet, ezt a lángoló szívet továbbadta másoknak is. A János keresztnév jelentése: „Jahve megkegyelmezett”. Brenner János az Isten különleges kegyelme, ajándéka. László bátyjával együtt ciszterci szerzetesnek készült, a zirci közösségben kezdték meg a noviciátust. Beöltözésekor az Anasztáz nevet kapta, amely a feltámadásra utal. Brenner János rövid földi életével a feltámadás, az örök élet hírnöke. Mi az, ami közös Adalbertben, Györgyben, Márkban és Brenner Jánosban? Az életadó tanúságtétel. Veres András püspök atya egy Brenner Jánosról szóló interjúban arra hív bennünket, hogy a vértanú lelkipásztor példáját követve ne önfeladó, hanem önfeláldozó keresztények legyünk. Jézus jó pásztorról szóló szavai Brenner Jánosra is vonatkoznak: „A jó pásztor életét adja juhaiért” (Jn 10,11).

Bognár István atya a jelenlévők számára felidézte azt a 2007 júliusában tartott hittantábort, amelynek keretében a ménfői fiatalokkal és kísérőikkel végigjárták Brenner János vértanúságának színhelyét, a Rábakethelytől Zsidáig vezető utat. Brenner Jánost harminckét késszúrással ölték meg éjnek idején, 1957. december 14-éről 15-ére virradóra. Az állami egyházügyi megbízott megpróbálta rábírni püspökét, hogy helyezze másik plébániára. János atya azonban nem akarta elhagyni a Rábakethelyhez tartozó közösséget, annak ellenére, hogy többször megpróbáltak az életére törni a kommunista diktatúra emberei. „Nem félek, szívesen maradok” – mondta Brenner János a szombathelyi főpásztornak. Valóban nem ő félt, hanem az államhatalom képviselői, akik a gyilkosságot követően még Brenner János nevét is el akarták feledtetni. De a rábakethelyi káplán legyőzetve is győz: mert mögötte ott van Krisztus, aki halálával teremti újjá az életet.

A vértanúkat összeköti az állandó harc a gonosszal, a Sátánnal. Nem véletlen, hogy Györgyöt mindig sárkánnyal ábrázolják. A sárkány a gonoszt, az ördögöt szimbolizálja. Brenner János üzenete számunkra: soha ne engedjük, hogy legyőzzön bennünket a rossz, inkább mi győzzük le a rosszat a jóval (vö. Róm 12,21)! Higgyünk a szeretet végső győzelmében! Válasszuk mindig a nehezebb utat, mert az a krisztusi út! – miként Apor Vilmos püspököt biztatta édesanyja. Higgyünk abban, hogy csak akkor lehetünk boldogok, ha másokat boldoggá teszünk! – erre tanít mindnyájunkat Boldog Batthyány-Strattmann László. 

A győri Nagyboldogasszony-székesegyház plébánosa szentbeszédét Székely János szombathelyi megyéspüspök szavaival zárta: „Brenner János mosolya, ragyogó élete azt hirdeti, hogy aki az Élet Forrásainak közelében él, az boldog. Boldog, aki tud szeretni, akinek tele van a szíve Istennel! Boldog, aki tudja lángolva élni az életét, aki mer nagy szívvel élni!”

Szöveg és fotó: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Vélemény, hozzászólás?